Anyám telefonon emlékeztet. Tudod, hogy itt a mindenszentek?
Már hogyne tudnám! ... Jól van, mert akkor úgy osztanám be az
időmet. Útközben többször rám csörög ... Merre jársz, hol vagy?
Amikor megjövök, már kint áll a ház előtt, ott piszkál valamit. Ki-
szállok, incselkedik, botjával finoman hátba döf, kezével meglök.
Hol voltál ilyen sokáig te bitang kölyök? … Megölelem, rám szól.
Ne szoríts olyan erősen fiam! Kis idő után már bent terít a szobá-
--------------
ban. Beszélgetés, ebéd. Kint a tornácon rágyújtok, elszívok egy
cigit. Elered megint, csendesen esik. Mondd fiam, hová men-
nél ebben a semmi időben? Édesanyám, odakint többen várnak
a temetőben, hisz főként miattuk jöttem. Ne siess, ülj le fiam,
hagy nézzelek még egy kicsit. Élcelődik, ugrat, szekál. Az eső
lassan eláll. A koszorúk, a gyertyák bent az autóban. Induljunk,
Édesanyám! Várj, még öcséd néhány szál virágot összeszed kint
--------------
a kertben. Nézd, milyen szépek lettek a krizantémok! Kint a sírok
közt imára kulcsolt kezek. A hantokon gyertyák égnek. Ismerő
sök, rokonok beszélgetnek, vagy a halottnak duruzsolnak. Oda
köszönök, visszaköszönnek. Vannak, kik átszólnak. Mások oda
jönnek hozzám, megölelnek. Szavakat mondanak, tőmondato-
kat. Rég láttalak! Hogy vagy? Mikor jöttél? Mikor jössz legköze
lebb? Igazán meglátogathatnál bennünket! Fogadkozások, ígér-
--------------
getések. Persze, hogy megyek, de most nincs időm, sietek. Szó,
szót követ, mondod tovább az egyre szaporább érveket. Hát saj-
nos így van ez, ... mert te pont arra nem figyelsz, aki neked em-
berséget ád. Az élőre, ki veled méri, és becsüli magát. Mért nem
figyelsz arra, ki amúgy is ritkán lát? ... Meglásd nagy szavak baj-
noka egyszer majd úgy jössz sietve haza, hogy a veled egy szere-
tett lélek már odaát. És ne hidd, hogy bűnödért Isten megbocsájt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése