Tisza parti ... kuruc parti

Gyermekkoromban nyári napokban, kora estéken úgy, és ... oly-
képpen borult rá a tárogató dallama a berceli tájra, mint a temp-
lomharang hangja a körmös nyárfákra. Volt mikor búsan, fájóan, 
máskor meg dús, örömre hajlóan szólt Mátyás bácsi tárogatója a 
Tisza partjáról. Rég elporladt eleink kalandjáról mesélt  az öreg 
zenész "furulyája”. Ujja olyan istenáldás módon illesztette, szája
-------------------------------------
olyan takaros rendbe szedte a régi regéknek sorát, hogy kora es-
tére templomi misét celebrált falunk terében … És ami egyszer
a zene tornyából, a Tisza partjáról elindult, az ő égig érő szavára
ezer csillag gyúlt ki végig a tejút csapásán. Ennek okán éjszakai
népek sora; zenészek, dűlők, rétek, és a ciripelők végtelen hada
gyűlt össze csodálni. Néma tücskök sokasága, bújt oda egymás-
-------------------------------------
hoz, Mátyás bácsi csodatárogatóját hallgatni. Regős történeteket
álmodtak a bürkök, a néma sások, és a csípős csalánok. S a berek-
ben nádak füleltek csendben. A Tisza mederben alábbhagytak az
éjszakai vágyak. Szájtátva, dermedten hallgatták a régi idők dalát. 
Tele-Holdas estéken lábujjhegyen figyeltek mind a sápatag árnyak.
Mátyás bácsi nótáira minden égi, és minden földi szinten megállt
------------------------------------
a vér az erekben. Azokon az estéken különös fény gyúlt az áhítatra,
a szépre éhes lelkemben. Engem sokak közt, és legkivált a Rákóczi
induló fogott meg. Kurucok dicsősége rémlett, a mi nagy kuruc ve-
zérünk glóriája fénylett a messze időkből vissza. Olyannyira, hogy
már nem csak a Holdon járó álmaimban, de már éber napjaimban
-------------------------------------
is kísértett. Lévén akkoriban drága jó apám révész a Tiszán, így hát
a  hét minden napján templomi nóta, ... déli harangszóra a révhez
kellett vinnem az ebédet. Persze volt olykor, hogy megkésett a meleg
déli étek. Igen, mert Mátyás bácsi háza előtt elméláztam egy kicsit.
Istenem, hogy csodáltam én őt, és vártam, és arra vágytam bíz, hogy,
-------------------------------------
ha meglát, akkor hát, behív egy röpke kicsike vizitre.  De  erre nem ke-
rült sor sose. Ő szegény már a régieknek fújja fent az égieknek. De én
azóta is, ha bárhol tárogatót hallok, bizony hogy Mátyás bácsival ro-
kon szív szól az alkony ég alól. Még ma is az öreg síp isteni méze, a
vén regös édes-bús zenéje szól, hív oda, csal vissza a Tisza partjára.