Berceli zenebona II.

1784 májusában Bercelen nagy ám a zenebona. A vita tárgya

az, hogy a föld kinek a tulajdona. Bessenyei György rokona,

Boldizsár azt hangoztatja, hogy Olasz Lajos közönséges lócsi-

szár, és a Berceli föld törvény szerint nekik jár. Igen ám, de a

szikár Olasz Lajos köznemes meg azt hirdeti fennen, hogy egy

az udvarnál is ismert vérrokon közbenjárásával szerzett jogon,

-------------------

és ősi jusson a föld őt illeti, merthogy az Olasz család régebbi,

és ezt papírral is tudja bizonyítani. Úgy biz a! Nem úgy, mint ez

a jött-ment Bessenyei família. És, ha kell erre akár a pápa előtt

is meg mer esküdni. Meg aztán jobban jár, Bessenyei Boldizsár,

ha a száját befogja, mert milyen kompánia az, amelyik a refor-

mátus hitről a katolikusra csak úgy ukmukfukk átáll ... Bizony

-------------------

olyan az, mint a kakukkmadár, aki, mindig más fészkébe tojik.

Hisz a gyalázat már Tokajig, sőt már tovább is elhallatszik. Fi-

zessék meg az adósságot inkább a Gávai Kefala Konstantinnak.

Igen, mert, hogy már annak is tartoznak. Aztán, mert a Besse-

nyei Boldizsárnak nagy volt a termete, és úgy szólván nem volt

-------------------

a szavak embere, így aztán válaszul Olasz Lajos köznemest ko-

miszul elverte. Bár Boldizsár sosem vót kegyosztó, de úgy elren-

dezte a szájaskodó embert, hogy annak drót vézna teste még

két hét után is olyan vót, mint a fekete posztó. Így osztán a fur-

csa fizetség okán törvényre vitte a dolgot a csahos Olasz Lajos.

Az aradi tizenhármak

Nincs mit tenni, ennek így kell lenni. Császári áldással, pa-
rancs által. Kinek golyó, kinek bitó. A protokoll szerint; a
parancsnok int. Céloznak a lövészek, dördülnek a lövések.
Schweidel, Dessewffy, Lázár előre bukik, Kiss Ernő még áll,
vállánál sérül. Végül közvetlen közelről főbe lövik, Kiss Ernő
is elesik. Akasztás következik. A pribék int, Poeltenberg ke
resztet vet, a fához áll, elsőnek. Mellkasa zihál, keze remeg.
---------------
Fél perc sem telik el, ráng egyet, ... jönnek a többiek. Török
Ignác, a vár, és a sáncépítés mestere, Láhner kezet fog vele,
fejet hajt, elköszön tőle. Majd Láhner, aztán Knezich követ-
kezik. Nagy a bitóhoz menet összecsuklik. Felborul a proto
koll. Leiningen Aulichoz szól. Nagy vezérőrnagyot felsegí-
tik. Vécsey ki végig nézi az egészet Damjanich holtestéhez
---------------
lép, bár sohasem kedvelték egymást … Letérdel hozzá, meg
csókolja a kezét. Néhány perc, aztán a két pribék Vécseyvel
is végez. Tovább már Ő sem küzd. Csend, ... döbbenet min-
denütt. Könnyesek a szemek. Részvét és kegyelet borítja el
a kivégző teret. Ez a vég, minden remény elveszett. A kivég
zőosztag elvonul, és az ég beborul az egész nemzet felett.