Az aradi tizenhármak

Nincs mit tenni, ennek így kell lenni. Császári áldással, pa-
rancs által. Kinek golyó, kinek bitó. A protokoll szerint; a
parancsnok int. Céloznak a lövészek, dördülnek a lövések.
Schweidel, Dessewffy, Lázár előre bukik, Kiss Ernő még áll,
vállánál sérül. Végül közvetlen közelről főbe lövik, Kiss Ernő
is elesik. Akasztás következik. A pribék int, Poeltenberg ke
resztet vet, a fához áll, elsőnek. Mellkasa zihál, keze remeg.
---------------
Fél perc sem telik el, ráng egyet, ... jönnek a többiek. Török
Ignác, a vár, és a sáncépítés mestere, Láhner kezet fog vele,
fejet hajt, elköszön tőle. Majd Láhner, aztán Knezich követ-
kezik. Nagy a bitóhoz menet összecsuklik. Felborul a proto
koll. Leiningen Aulichoz szól. Nagy vezérőrnagyot felsegí-
tik. Vécsey ki végig nézi az egészet Damjanich holtestéhez
---------------
lép, bár sohasem kedvelték egymást … Letérdel hozzá, meg
csókolja a kezét. Néhány perc, aztán a két pribék Vécseyvel
is végez. Tovább már Ő sem küzd. Csend, ... döbbenet min-
denütt. Könnyesek a szemek. Részvét és kegyelet borítja el
a kivégző teret. Ez a vég, minden remény elveszett. A kivég
zőosztag elvonul, és az ég beborul az egész nemzet felett.