Tisztelet a ritka kivételnek, de mostanság az arctalan ember nyer
itt teret, manapság a néma ember a hős, a gőgös bozótban bújó
harctalan. Ő az igaz méltóság ma, a földön kúszó, a fűben lapuló.
Ki, ha kell hát ezer szükséggel hangtalan, és anonim. Úgy ám ba-
rátaim! Mondván, ha nem szól szám, nem fáj fejem. Bizony a szu-
-----
rikáta messzelátó, a semmi tisztásán ágaskodó hangtalan. Kire
ösztöne szerint lapuló lázban is rákacsint az ősbecsű tudás, mi-
szerint hallgatni arany. Ámbátor csigaházába bújik, ha baj van, de
azt hirdeti magáról, hogy Ő bátor, hiszen erős tűzben is mer lenni
hangtalan. Ő, ha égne házad, mikor ha lángján az felcsap még él-
-----
vezné is talán. Látványnak vélné szája tátván, mert annak érezné
az ős kaján. Sőt a maga módján mily furcsa eset, réveteg nézné
szeme ablakán át a nagy tüzet. Majd, mintha mi sem történt vol-
na újra mészvázába bújva ott görnyedne a világ dolgai felett, és
olvasná tovább az általa fontosnak ítélt, közéletinek vélt híreket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése