Ébredés

2022. május 23.

Gyermekéveimben  a nap fényénél, a reggelinél  beszélték meg az

öregek,  hogy az éj lepedőjén  mit álmodtak.  Ámulva  hallgattam,

bár vélten misztikának, felnőtt huncutságnak  éreztem az esti cso-

dát. Akkor még, ... ha  a  lámpák  kihunytak  látomás  tünemények,

mese  szülemények  aludtak az ágyakon.  Másnap az  álmoskönyv

logikája szerint fejtegették az éjszakák üzenetét a  felnőttek. Hová 

lettek ezek a csodás álom pingálta  festmények?  Mit őrzünk belő-

lük? Hová tűntek ezek a drága lények, s a képek  miket a mesélt él-

--------

mények okán örököltünk tőlük? Alig valami maradt meg. Talán né-

mi emléktöredéket, meg néhány régi megsárgult  képet őrzünk a

komódunk alján, vagy a szobánk falán.  Az esti  együttlétek, a régi

misztikák, a reggeli álomfejtések helyett a "Na, ezt vedd  meg egy 

komám!"  reklámpaneleket  kapjuk  ma, miket  naponta  többször

agyunkba szuggerálnak. "Ha  ezzel  mosod  a  hajad,  nem  izzad a

lábad."  "Ha ezt megveszed fitt, és  több leszel,  mint a másik. " Mi

most a régi,  okos  napi beszélgetések  helyett a médiák agymosás

--------

szálait  bogozzuk.  Az egykori  csendes álmokra  révedt fejtegeté-

sek helyébe pedig a kora reggeli ébredés, az el  ne késs kapkodás

lépett.  Ennek  kapcsán  a reggeleket  én úgy  élem meg, hogy az

asszonytárs, kit hajnaltájt magam mellett lelek,  sietve kelteget, és

kelletlen bár, de ilyenkor már  én is  sietek.  Így van ez.  Csak a bó-

dult rohanás  mindig, mert  felgyorsult a  világ. Ma már nincsenek

ágyból kelő, álomból  ébredő  beszélgetések.  Én úgy látszik, mert

talán hiányzik a misztikák kapcsán,  az egykori álomfejtő beszége-

--------

tések  okán  írok  verseket,  bár jó  lehet csupán fiókba tett írások

ezek,  Máskor  meg  papírkosárba  vetett  nagy  galacsin  hegyek.

Igen,  mert, ha  nincs  kapkodás, nincs  sietség, csak akkor tűnnek

tükörnek  az  ébredések, de  akkor is csak a reggeli lázban tűnnek

úgy  a képek,  mint  régen, gyermekéveimben,  mikor az öregek a

nap  fényénél,  a  reggelinél  beszélték  meg,  miket  álmodtak. Én

meg  ámulva  hallgattam,  bár vélten  csak  misztikának,  képzelet

szülte  vad  felnőtt  huncutságnak  éreztem  a  nagy esti csodákat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése