Mi adott szárnyat álmaidnak, kiszabott határt vágyaidnak? Ki
állíthatott volna meg téged akkor, mikor láttad, hogy útra kel-
nek a bátrak. Azok a társak, akik addig csak hamut, de tüzet
sosem láttak. Hát repített, vitt téged is, mint őket is a hit; az
Isten majd csak megsegít! Bizony a csodák világába vezettek
akkor téged a sínek. És a vonaton azt zakatolták monoton a
------------------------
kerekek, hogy jobb lesz, és többre viszed. Rég volt ez. Az idő
jócskán elrepült. S te tán csak te tudod, hogy mire vitted, hogy
mennyi erőfeszítésedbe került, amit eddig elértél. Több lett-e,
vagy kevesebb attól, amit akkor reméltél. Becsaptak, vagy te
náluknál is többet, és jobban csaltál? Annyi bizonyos, hogy gö-
röngyös, és hosszú volt az út, és mára már nagyon elfáradtál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése