A remény

2020. november 24.

A szeretet Jézusa márciusa óta elköltözött. Azóta a hanyathom-

lok eltávozott Krisztus háta mögött az itt hagyott tereken, síko-

kon, hegyeken ... gyilkos köd hömpölyög. Ahogy jött, úgy el is

ment a Názáreti küldött, s az ijedt hívők közt szétszórta magvát

a rettegés. A védtelen élők szájára maszkot kötött a félelem. Ma

----------------

csak dadog a szív, krákog az elfojtott torok, és a nagy élni aka-

rás levegőért kapkod. Lemondott rólunk az Isten. Az erdőn fenn 

a fák, s a bokrok közt, gonosz kísértet mocorog, és azt susogja,

hogy a várva várt mikulás vírusos beteg, és most már az is bizo-

nyos, hogy nem hoz ajándékot az idén. Nincsenek hívők a misén.

----------------

Üresek lettek a templomok, ott ásítanak a hideg padsorok. Bent

a falak közt a szösz semmibe bámulnak a suta szent szobrok bu-

ta szemei, és már adventi koszorú sem ékesíti a betlehemi ígéret

oltárait. A szeretet jászla lassan kihűl, és már csak a remény álma

maradt meg kegyül. A remény, hogy szegény Szűz Mária újra szül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése