A vén ingaóra

 Meghibbant a tények hóbókos tudója, olyannyira, mint szobám

falán a vén ingaóra, mely tétova tűnődve meg- megáll. Így jár ré-

szeg, így ketyeg régóta az öreg szerkezet. S nem túl izgatott hisz

tudja, hogy elfáradt patinás rugója. Persze az lenne a furcsa, ha

kibúvót keresne hetven év bűnére, mert hisz mindent összevet-

ve ennyi ideje van felhúzva naponta lánca, és öreg srófja. Így va-

------------------

gyok ezzel én is vén koromra, itt bent, ilyen kusza és szent össze-

vissza. S hát eszerint érzem én is valómat, úgy élem meg a mát,

s a múltat, akárcsak itt ez a részeg, és téveteg ingaóra. Szürke ho-

mályba vesztek, megfakultak az emlékek. De bíz friss reggeleken,

olyan valón kopognak ajtómon, ... mint pálinkára a szomszédom.

Annak dacára, hogy régről jönnek a karácsonyok, s a rájuk rakott

------------------

díszek és az angyali ének. Messziről köszön a templom harang

hangja, az öröm, s a halleluja. A tél fagya, s a kósza szél hordta

hóbucka, úgy simul bent emlékeimben, mint a hű kutya gazdája

ölében. És olyan is van hogy lábamhoz térdelnek a pára telt reg-

gelek, s a kába éjszakába nyúló hancúrozások. Tanár úr a gyerek

azért nem ment tegnap iskolába, mert elkopott a csizma talpa. S

------------------

így öregen szólnak rám Bercelen a füttyös vonatok, És a Svéd vö-

röskeresztől, s a katolikus egylettől kapott amerikás csomagok.

Máig sem tudom, hogy mért voltak méretemtől nagyobbak a ka-

bátok, a nadrágok, csak azt hogy, nekem mindig ilyen jutott. Itt

van fejemben még a tisztelendő úr eldugott mise bora, számban

van íze, ami nem volt lőre, s én bódulásig ittam belőle. Másnap-

-----------------

ra még a Sajó kutyánk is berúgott tőle. Itt zsongnak fejemben a

csínytevések, a remények, a hátha nem érnek tetten gondolatok.

Boldog bódulatok, száz, meg száz gyermek fondorlatok. Aztán a

serdülő kori, késő esti csillagos ég. és a Tisza parti tücsök zenék.

Téglagyári bálok, a tangóharmonika hangja, a lányok kacaja, s a

hajuk illata. Összeforrt testek, táncok, felhevült lelkek, románcok.

------------------

Megannyi csoda, hisz az élet víg történetekkel van tele. Az élet

kincs, minek oly sok titka, és rejtett csínja-bínja van. Ámbár az

is lehet, hogy nincs, és nem is volt soha. Hogy mindezt csak ál-

modtam, részeg fejjel kitaláltam. Bizonyára kicsit meg is hibban-

tam tőle, és olyannyira, mint itt szobámban ez az öreg ingaóra,

mely tétova meg- megáll. És csak néz maga elé, eltűnődik hosz-

szan, majd, lendülettel moccan, ugrik, mint tette azt ifjúkorban.