A
puritán falusi élet után rendre az albérleteket
jártam. Ennek
okán gyakran laktam Pesten, és ahogy a véletlen hozta egymás
után többször húzódtam meg Budán. Igen, hiszen a munka, a
megélhetés jócskán a városhoz kötött. S, ha nem mentem haza
hétvégeken, akkor a bérházak fala, az egyedüllétem, és a nagy
szabadság vágyam az utcára lökött. Úgy szórakoztam, hogy ész-
re se vettem. Az idő hamar elszaladt. Eszem igencsak vonzotta
az ismeretlen, és a kíváncsi szemem is ezer dolgon megakadt.
----------------------
Erősen fogtak a kavalkádok, a színes kirakatok, s a csinos lányok.
Szívem kíváncsivá tette ez is, az is, s egyben okos szerénységre is
szoktatott. És ha momentán a város valamely pontján eluntam
magam, akkor kis időre betértem a legközelebbi kocsmába egy-
egy spontán beszélgetésre. A puritán falusi élet után, barátok, és
ismerősök híján ott iszogattam az idegenek között. Az első kedves
beszélgetésem, egy feltűnően kellemes negyvenes nővel esett. Ma
sem tudom, hogy vétlen, vagy akarva, de a lábamra lépett. - Maga
----------------------
olyan rendesnek látszik, mondta, aztán … elnézést kért. - Ugyan
már semmisség, bárkivel megeshet. Megkérem, hogy a békére
igyon meg velem egy sört. - Szívesen, válaszolt a hölgy. Kihozták
az asztalhoz a sört ... Az első kört még öt követte, és mindegyik-
hez kért még, egy féldeci kevertet, és közben egyre jobban közele-
dett. - Tudja is azt egy érzéketlen férfi, hogy milyen árva tud len-
ni egy magányos női szív. - Hát nő még nem voltam, de az én szí-
vem is egyedül vív. Ne mondja! És arra tudna válaszolni, hogy mi
az arány a magány s a halál közt? - Szerintem talán csak árnya-
----------------------
latnyi, csupán csak arasznyi ... Na, és azt meg tudná-e nekem
mondani. hogy akar-e velem ma este b ... ni? - Talán, de én nem
így mondanám. - Ugyan már, ne legyen már ilyen szemérmes!
Tegye ide a szívemre kezét, és tartsa ott hosszan! Na érzi, hogy
ver, és mekkorákat dobban? - Hogyne, hiszen tőlem senki sem
érezhetné ezt jobban. - Olyan, mint egy időzített bomba, hama-
rosan robban. A puritán falusi élet után akkoriban rendre az al-
bérleteket jártam. Ennek okán gyakran laktam Pesten, és ahogy
a véletlen hozta egymás után … többször húzódtam meg Budán.
okán gyakran laktam Pesten, és ahogy a véletlen hozta egymás
után többször húzódtam meg Budán. Igen, hiszen a munka, a
megélhetés jócskán a városhoz kötött. S, ha nem mentem haza
hétvégeken, akkor a bérházak fala, az egyedüllétem, és a nagy
szabadság vágyam az utcára lökött. Úgy szórakoztam, hogy ész-
re se vettem. Az idő hamar elszaladt. Eszem igencsak vonzotta
az ismeretlen, és a kíváncsi szemem is ezer dolgon megakadt.
----------------------
Erősen fogtak a kavalkádok, a színes kirakatok, s a csinos lányok.
Szívem kíváncsivá tette ez is, az is, s egyben okos szerénységre is
szoktatott. És ha momentán a város valamely pontján eluntam
magam, akkor kis időre betértem a legközelebbi kocsmába egy-
egy spontán beszélgetésre. A puritán falusi élet után, barátok, és
ismerősök híján ott iszogattam az idegenek között. Az első kedves
beszélgetésem, egy feltűnően kellemes negyvenes nővel esett. Ma
sem tudom, hogy vétlen, vagy akarva, de a lábamra lépett. - Maga
----------------------
olyan rendesnek látszik, mondta, aztán … elnézést kért. - Ugyan
már semmisség, bárkivel megeshet. Megkérem, hogy a békére
igyon meg velem egy sört. - Szívesen, válaszolt a hölgy. Kihozták
az asztalhoz a sört ... Az első kört még öt követte, és mindegyik-
hez kért még, egy féldeci kevertet, és közben egyre jobban közele-
dett. - Tudja is azt egy érzéketlen férfi, hogy milyen árva tud len-
ni egy magányos női szív. - Hát nő még nem voltam, de az én szí-
vem is egyedül vív. Ne mondja! És arra tudna válaszolni, hogy mi
az arány a magány s a halál közt? - Szerintem talán csak árnya-
----------------------
latnyi, csupán csak arasznyi ... Na, és azt meg tudná-e nekem
mondani. hogy akar-e velem ma este b ... ni? - Talán, de én nem
így mondanám. - Ugyan már, ne legyen már ilyen szemérmes!
Tegye ide a szívemre kezét, és tartsa ott hosszan! Na érzi, hogy
ver, és mekkorákat dobban? - Hogyne, hiszen tőlem senki sem
érezhetné ezt jobban. - Olyan, mint egy időzített bomba, hama-
rosan robban. A puritán falusi élet után akkoriban rendre az al-
bérleteket jártam. Ennek okán gyakran laktam Pesten, és ahogy
a véletlen hozta egymás után … többször húzódtam meg Budán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése