Angyalversek: Álmok, emlékek

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Sokan, akik ismernek, költő titulussal illetnek, nyilván kedveskedni szeretnének. De pironkodva sem merném magam költőnek nevezni. Legtöbb rímes ábrándozásom inkább prózai, és mert a szavak ritkán szoktak összecsengeni. Ha az irodalom mércéje szerint ez bűn, akkor Isten bocsássa meg bűnömet. Annyi bizonyos, és majd látni fogod, hogy inkább dadogok, mint néma vagyok. Minden esetre megtisztelsz, ha egy-egy olvasott vers kapcsán tükröt mutatsz. A mottóm pedig az, hogy kedves vendég vagy te ott, ahol jó szándékkal kopogsz. Látogass meg, légy vendégem, kopogtass!

Álmok, emlékek

2019. december 17.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése