A
békét, a biztonságot hoztam el neked
eddig
is.
Hogy tudd,
hogy érezd, amit lehet,
és
míg élek érted
mindent megteszek.
Elhozom neked
a szeretet, a reménység, a vígság burján ágát,
még
mielőtt
azoknak szirma porba hullna. A
szobádba
ho-
zom,
a vázádba rakom, ott lesz
asztalodon, életem számtalan
--------------------------------------------------
varázsa.
Az ágyadba lopom a rózsa, a bodza, az orgona és
minden virágnak
rokona ajándékát.
Mert odakint,
ezeken a
zordon tág tereken, csak egy ideig bírja mind. És csak rajtad
múlik,
hogy mikor, és hogyan bontja ki
majd
szirmait.
Hisz,
ha hűvös az éj behúzza, és magába bújva őrzi a kéj vágya szár-
--------------------------------------------------
nyait.
Ami csak tetézi a napok jaját, és nyögi annak sok baját.
Bizony nagy kár, hogy
a földre borulva végzi, és ott lent a sárba
hullva
vérzi el önmagát. De remélem ez messze van még. Lel-
kem, én addig is odaadom neked kertem legjavát, megosztom
veled énem sok féltett titkát. Csak hát cserében békés
biztatást
--------------------------------------------------
lássak
az
én kedvesem, az én jobbik felem szemében.
Simoga-
tást
szeretnék,
megnyugvást,
enyhülést. Hiszen
olyan rövid,
olyan törékeny e
földi lét. Ezért is kérem tőled, hogy megérts,
hogy szeress. Azért, hogy egészen a szívembe láss,
hogy
majd
néhány hibám, és
egy-két ballépésem nékem megbocsájtsd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése