Vásott
koromban okos tanítók neveltek valóra, és gondos papok
fogtak
hitre, imaszóra.
Vertek is néha, mondván rossz gyermek,
hátha nyomot
hagy, tanul belőle. A vadóc, ha van
rá mód, lévén,
hogy a tiltott vonzza,
nem hallgat a jóra.
De milyen a felnőtt poli-
tika?
Mielőtt nagy rügy fakadna félvén,
és burján vad ága révén
túlhajtana, előbb le kell
verni róla. Így van ez, emberemlékezet
----------------------------------
óta.
Engem legtöbbször
égő jelek, csípős
verések vezettek a jó,
és igaz
útra. Ezek az
intő verések díszes nyomot hagytak bőrö-
mön.
A kezek nyoma estére míves,
és özönszám beivódtak az
erekbe. És nem ártottak
ám ezek, de
nem ám, csendes másnap-
ra
véremmé váltak. Erre voltak jók a szavak, s
a gyötrelmes csa-
pások.
Arra voltak hivatottak, hogy keresztényként, s
rendes em-
berként éljek.
Nem tudom
bizonyosan,
hogy zajos-bajos, vagy
----------------------------------
rendes
ember, de
hitem szerint istentudó keresztény vagyok.
Így
mondok hiszekegyet, és boldog Krisztus
igéket. Most így hetven
évet megértem mindenben
Istent érzek. Ő biztos, az egyetlen bi-
zonyos, aki egyetemesen
létezik, ki
mindig, és mindenütt
ott van.
Ott bujkál álmomban
zajtalan, de ott van a zajban is, ott munkál
éber
állapotban, és ott van most is a tudatalattimban. Ő
a biztos
a végső bizonyosság
Ő a Teremtő, s az általa teremtett én,-és
ön
----------------------------------
tudat,
mely bennem éberen, de szunnyadó félben is él.
Isten az
égőfáklya,
a világító szellem, ami lélek, és értelem
is egyben. Ne--
kem
az Isten
az életem. Ő a teremtő, a
fenntartó erő. Ő az öröm,
a vigasz, s az örök
lételem. Az egyetlen egyetemes, akit
érzek, val-
lok, s
fennen hirdetek. És teszem ezt
addig, amíg a szívem ver, a
élek leledzik, míg van
öntudat, értelem,
míg eszem
érzésével ben-
nem
él. Az Istenlétezik, akit
addig érzek, mígnem velem
szétesik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése