Hálaima odahaza

2019. május 15.


Uram, rég volt az, mikor elkerültem innét. Hálás vagyok
neked, hogy bejárhattam veled tágas földed mesés nagy
területét. És én, ma még boldog, és áldott fiad is vagyok,
merthogy ismét itthon láthatom napvilágod. Jó itt imafala-
id közt, ártatlan korom tiszta otthonában. Jó látni házad.
--------------------------------
Jó imádkozni nálad, az ima átitat, és átjár az áhítat. Rég
jártam itt, és most megint annyi minden vonzott ide hoz-
zád. Csodás érezni a honi föld szagát, jó érezni templo-
mod illatát. Uram, te ezeken a falakon messze túllátsz.
Mióta elmentem innét, engem minden ima idevezetett.
--------------------------------
Mikor, ha esténként, megoldottam sarum, képzeletem
falum templomában járt. Eleddig, ha valahol levettem
fáradt testem nyűtt ruháját, esküdt veled voltam. Az ima
dunyhájával takaróztam mindig, és mindenütt. Bárhol is
gyújtottam lámpást, raktam tüzet; itt mondtam neked imát.
--------------------------------
Fogtam kezed, hányszor kérleltelek, hogy a feloldozás
tisztára mossa kóborságom koszos nyűtt gúnyáját. Idejö-
vök hozzád ezután is, ahol kegyelmed figyelme süt rám.
Ide, hol a szeretet kapuján belül együtt vegyül katarzis
fényeddel a béke. Hol a padsorok közt istentitkok bújnak.
--------------------------------
Ahol a nagytiszteletű, és hű igehirdetődtől a tiszta lelkek
hitet tanulnak. Uram, rég volt az, mikor el kerültem innét.
Hálás vagyok neked, hogy bejárhattam veled tágas földed,
mesés nagy területét. És én, ma még boldog, és áldott fi-
ad is vagyok, merthogy ismét itthon láthatom napvilágod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése