Karácsonyi gondolatok

Miként a betlehemi csillagfény jó iránymutató, akként
karácsonyra legyen minden kimondott emberi szó
tiszta, és mind a szeretet forrása. Lett légyen minden
szándék igaz szívből jövő ajándék, és tett is, jó keresz-
tény cselekedet. Így szó, tett, s szándék csak is az Úr
akarata szerint legyen szeretet kovásza léleknek, s

tápláló kenyere a testnek. És, ha csak foszlánya, és ha

kimérten is, ha még szűken is netán, akkor se vesszen

kárba egyetlen morzsája sem a mának asztalán.

Keresztény testvérek, mint annak idején, úgy ma is 

rajtunk múlik, hol vajúdik Mária, és hol aluszik az

Ő gyógyírt adó, jó hírt hozó, megváltó fia. Csupán Ő

áraszt itt minékünk bőséget, s ad köztünk vigaszt

mai tetők alatt. Ilyetén, karácsony ünnepén a lelkek-

ben a szeretet zöldje körül legyen áhítat mindben,

aki általa üdvözül.  Bár Ő még csak síró legényke,

rívó anya mellett, olyan törékeny, olyan védtelen

szegényke. Segítsetek hát emberek, adjatok meleg

szállást neki, ne szenvedjen kínt, ne fázzon odakint

állatok óljában. Legyen Ő, a mi szívünk házában

télvíz idején, és az eljövő időknek, minden órájában.

Hiszen az Úr küldötte érettünk majdan csodát teszen,

sebzett szívvel, és elárultan is végettünk megváltónk

leszen. Szeressétek hát Őt, az Úr nekünk szánt

áldozatát, fogadjátok be a szeretet házaló koldusát. Jó

keresztény, ha a szentek ösvényén szakadt lett saruja

ennek, testén ruhája tépett, ha a megfáradt házadhoz ér,

mikor, ha kopogtat testvér, ... hagyd csak hátra minden

dolgodat. Te az Úrtól jövőt nagy szeretettel, tárt szívvel,

nyitott retesszel fogadd Őt, a hozzád messzi útról érkezőt.