Remélem rám ismertek

2018. november 3.

Remélem rám ismertek még hű emberek, szerető régiek.
Hinnétek, hogy én még itt is, én még most is szívemben
hordalak titeket. Hinnétek, hogy én veletek fekszem, vele-
tek ébredek. Oda vágyom hozzátok. Bennem ezen az átok
síneken sem kopott meg a ti drága emléketek. Lelkemnek
-------------------------------------------------------
dédelgetett álma az, hogy láttok ti még hazai tájon engem.
Legyetek reményem támaszai, és akárcsak én, ti is higgye-
tek ebben. Bár az idő halad, de úgy tör rám néha álmom-
ban itt az alkonyat, mint mikor csendes odahaza muskátli
illat nyári éjszakákon, akáclombos állomásokra gördültem
-------------------------------------------------------
be elhasznált, fáradt veletek késő este. Titeket persze a csa-
lád, és a vacsora melege várt, de én a magam tempójában si-
etve zakatoltam tovább. Mert engem állomásokról, állomások-
ra vonzott a kíváncsiság, és még ma is hozzátok hajt a vágy.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése