Berceli zenebona I.

Minálunk, már kalapos királyunk idején is kétféle sróf,

kétféle cselekvésmód létezett. Az egyik füle mögött visel-

te a vajat, a másik eltüntette azt, ami az előbbiből fakadt.

Mert már akkor is volt baj csőstől. Ebben a feudális káosz-

ban a „Berceli zenebona” néven elhíresült kalamajka, az

Úr 1784. esztendejében esett. A ricsaj az egész birodalom-

ban nagy vihart kavart. Ez idő tájt a neves Bessenyei fa-

mília korántsem nemes lelkű fia rongyember hírében állt

------------------------------------------------------

Jobb híján úgy adódott, hogy Boldizsár lett a Szabolcsi bir-

tok ügyvivő gazdája. Majd aztán, ennek kapcsán a család

szégyenfoltja. Ez utóbbinak legfőbb oka az volt, hogy ez a

korántsem vékony, de mindinkább lobbanékony Boldizsár

fenemód szerette az alkoholt. A családnak a vagyonszerzés

okán több helyen, így Bercelen is volt italboltja. Bercelen

egészben, más helyeken részben, vagy árendában. Történt,

hogy az uraság ahelyett, hogy növelte volna a vagyont, folyton 

------------------------------------------------------

csak ivott, nagy tivornyákat csapott. Így aztán a birtok a-
helyett, hogy gyarapodott volna inkább fogyott. Ez a két-
méteres torony ember tivornyáiról, túlkapásairól híresült el. 
Boldizsár, György öccse mintájára a császári testőrségnél kez-
dett, de ennek a semmi embernek szolgálata az udvarnak sem
kellett. Valójában a maga indukálta berceli galiba által lett
ismert. Igen, mert az öntelt semmirekellő 1784 május havában
azzal állt elő az ivóban, azt hangoztatta, hogy a Sárgadomb

------------------------------------------------------

a Bessenyei család birtoka még mindig. A galád magához

hívatta néhány jobbágyát, de mielőtt ezek megjöttek vol-

na, még feltüzelt jó pár ott ténfergő, potyalesőt. Majd el-

indultak a dombra, mondván. "Itt ma még vér folyik!„

A felbujtó szenny vonult az élen, nyomában a bortól fel-

dúlt alávaló falu szégyen. Ezek úgy csörtettek részegen

a frissen művelt kerteken át, mint vaddisznók a csalit-

ban. Legkivált Boldizsár hangoskodott, mikor megérke-

------------------------------------------------------

zett a nemes, és nemzetes Olasz Lajos által kiosztott di-

nnye földre, ott, annak közepe tájt megállt, és onnan

 kiabált. "Ti alávaló, copfos, áruló jobbágyok, deresre

húzatlak titeket." Köpködött, káromkodott. "Büdös ga-

néjok, nem rég még nekem szolgáltatok, és én jobb vol-

tam hozzátok, mint a mostani gazdátok, hogy vinne el

mindőtöket az ördög." Mennydörgött a kapatos Boldi-

zsár, majd az elemózsiákat elkobozta, és a taligás ekéket

------------------------------------------------------

a barázdákból kihányatta. Erre már a nemzetes Márky

Mihály uram sem volt rest, de a többi szorgoskodó em-

bersereg sem. Mert ezek aztán nagy hévvel fejszékkel; ka-

pákkal, ki, mivel Boldizsár uramnak és a fogdmegeinek

estek. Olyannyira, hogy a dulakodás tömegméretűvé nö-

vekedett. És jöttek ám csapatostól a férfinépek. Igások,

------------------------------------------------------

kapások, cserfes fehérnépek, ebédet hozó asszony cselé-

dek. Így alakult ki a berceli galiba, ami egészen Bécsig

felkavarta a kedélyeket. És, amit tudni érdemes  még
ennek az esetnek kapcsán ... Nevesen, hogy még hosszan

húzódtak a jogviták, a birtokperek, és bár évekbe tellett,

de ennek okán a Bessenyei családnak végleg befellegzett.