Bocsássatok meg régi, és örökös embereteknek, hogy imádlak,
hogy fenemód szeretlek titeket. Hozzátok szólok, ti ízek csodái,
ti számnak mennyei csatái. Mindig téged vágylak missziós kül-
detésű diós, és téged is te friss sütésű briós. Téged meg fölöt-
tébb kedvellek te citrommal bolondított szemérmes mákos bé-
------
les. A ti kedves testetek, a ti nemes lelketek csakis a nagy, és
dicső Teremtő kivételes adománya lehet. Kölyökkorom óta vár-
ván titeket, öröm fog el a kemence száján. Különösen, így Jézus
születése táján. Én eleitől fogva tibennetek tudtam csak igazán
bízni. Értetek érdemes élni, vétkezni, ruhám kihízni. S, ha néha
------
közétek téved patyolat fehéren karácsonyi fényben, angyal dísz-
ben néhány mézízű csókos hableány, netán egy-egy csokis tor-
taszelet meleg barnán, vagy éppen ébenfeketében. Az ám iga-
zán az ünnep. Ti csábos tekercsek, anyám sodorta bélesek,
ügyes kezei által készített torta szeletek. Én karácsonyi éneket,
mit éneket, örömódát zengek tinéktek. Én Betlehem fényében
------
az egész Föld kerekségen igazhitűen, és hitelesen mondom, de
különösen Pesten, és Bercelen vallom és hirdetem, hogy az ves-
se rám az első követ, ki nem úgy érez, ha nem azt a hitet vallja
mint én. És a vén Kálmán cigány vonósnégyese húzza el a vég-
ső nótáját, vagy a templomtorony üsse el az utolsó óráját. Lett
------
légyen az véreim közt gazdag Krőzus, vagy szakadt lebernyeges
templom koldus. Az én szemem távolba lát, szám messze kiált.
És azt kiáltom kivált így karácsony ünnepén, és attól számított
plusz-mínusz tíz nap környékén. Hogy éljen a briós a mákos,
és a diós kürtös, de különöst a haja dús aranyfürtös kis Jézus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése