Istenem, én már teljesítettem fájó küldetésem, most már nem
szenvedem kínzó büntetésem. Túl vagyok a rám rótt tortúrákon,
a sok megpróbáltatáson, túl a gúzsba kötött ágyon, a halálon, túl
hetedhét-határon. Kívül kerültem a földi valóságon, ... fölül minden
emberi méltóságon. És hogy angyalaid meg ne kövezzenek alázat-
tal, és méltán megkövetlek. Itt előtted, csendes magányomban,
------
némán számot vetek múltammal, sorsommal, volt földi voltammal.
Nyílt ésszel mondom én, a téged imádó embered, a te örökös hí-
ved most, hogy véget ért az életnek nevezett álom őszinte szív-
vel megvallom neked, ... hogy bíztam benned végig. Szerettelek, s
emeltelek az égig. Én itt már csak arra vágyom, hitemnek fejébe,
sok szenvedésemért cserébe, hogy őrizd, és vigyázd a családom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése