Politika

Fölöttébb buta lennék, ha azzal kérkednék, hogy ismerem a vilá-

got. De az bizonyos, hogy számomra 1-2 dolog már egészen vi-

lágos. Igen, mert öreg koromra, és a munkámnál fogva érzem, s

értem az embert, és az általa alkotott rendszert. És, ha a hibákra

gondolok, a bajt az okozza főként, hogy a munka áramába, a

mindennapok labirintusába időnként belekerül egykét túlbuzgó

karrierista. Aki az addig jól működő szerkezet falait tapogatva,

valahogy fenemód elront rajta. A tér harmóniája, az idő mechani-

kája szétesik. Annyira pusztít a szerkezet mozgatója, hogy miat-

ta elromlik az óra rugója, a számlap mutatója lekonyul, és az

egyensúly felborul. Az ige hős reménye, a szó őshitele szerte-

------

foszlik. Olyan ez, mint a többszörösen visszaeső alkoholista re-

torikája, aki ígérget fűt-fát, csak már senki se hiszi el a szavát.

Kezét tördelve fogadkozik, a választott bálvány esküszik égre-

földre fizetett pulpitusán. Mód felett igyekszik meggyőzni az

embereket, hogy ő maga, s szűkebb rokonsága bor helyett vi-

zet iszik. Csak mire, azt a pohárba öntik, az bíz másnak látszik.

És jobb, ha a nép azt is tudja, hogy neki nincs az Adrián kasté-

lya, idehaza ezer hektáros birtoka, sem drága palotája, és a csa-

lád gyalog jár templomba. A pusztába kiáltó részeg próféta

szavaival élve erényt hirdet híveinek; reggel-délbe-este. Persze

4 évre predesztinálja az eszme, és amíg az megvalósulni látszik,

------

addig népe elégedett. Nincs anyázás, másra mutogatás, sem

semmiféle kormányt káromló elmarasztalás. Majd ahogy a hor-

rorisztikus filmekben lenni szokott, a kapott hatalom hatásá-

ra a figurák mások lesznek, a formák érdekes formát öltenek. A

szervezetben néhány sejt torzul, a tisztességesnek látszó rend-

szer felbolydul. Persze ez még nem lenne baj. Nem, mert a több-

ség ilyenkor is jót akar és, ha időben lép, akkor alul marad a kór.

Csak hát, szívós betegség a rák, embert próbálóan káros, s alat-

tomos. Olyan, jelenség ez, mint az aljasság, mi a tisztesség tes-

tén rág, s legalább annyira árt, mint a butaság. Olyan akár a vál-

tóláz. Melynek beborít lángja, dacosan lobban, és egyre jobban.