Elmentél

Nagyon régen nem láttalak. Csak a napokban tudtam meg,

hogy Te már odafent vagy. Itt hagytad a véges világot, itt az

egykor volt víg beszédes estéket ... Elmentél, szívemnek édes

madara. Szót sem érdemel, mondhatnád. Hiszen oly rég volt,

hogy talán igaz se volt. De ne hidd, hogy csupán csak egy rö-

vid epizód volt, amolyan furcsa, csak is kettőnk titka makacs

---------

emlékek csókos játszadozása. Ma kókadt csokrok borítják sí-

rodat. Honnan számomra még ma is égni látszik, fellobbanni

vágyik az ártatlannak, szűznek, a régi varázsnak, tűznek sze-

relmi lángja. Isten törvénye szerint örök földi lét nincsen ... És

tudom, hogy egyszer Isten ösvénye medrében el kell mennem

innen. Persze ezzel együtt azt is hiszem, de nagyon, hogy eb-

---------

ben a nyűtt, agyon gyötört világban semmi sem múlik el nyom-

talan, mert nem történik itt semmi sem oktalan. Én, végig őriz-

tem, hűen vigyáztam az akkoron közösen rakott tüzet. De most

magam is beteg vagyok. Lenn vergődőm, gödröm mélyén fájok,

öregen, vénen, és társtalan. Néz le rám nagy bajomban Máriám!

Te hozzád fordulok, irgalmat koldulok jó Anyám. Úgy sajog min-

---------

den tagom. Szűzanyám, imádságra kulcsolom kezemet, vágyón

miatyánkra fogom szám, mert kinek is mondhatnám, ... kivel is

oszthatnám meg veszteségemet, ha nem veled. Hiszen Te, Isten

anyja tudod a legjobban, hogy bennem nem hót hamvába sem-

mi sem. Azért is reméltem, hogy itt a vég előtt, még mielőtt el-

mész, ha meghalsz, vagy én halok, még egy-két dolgot elmon-

---------

dok neked. De sajnos, már nem lehet. Nem, mert itt a gazos sí-

rok között, a sárga homok fölött már csak a te konok porlepte

szívedre, és süket füledre találok. Próbálok a volt illatok, a régi

fények útján keresni téged ... Magaménak tudni az egykor volt

elcsatangolt hited, máshoz pártolt szíved és üdvösséged. Az égi

csillagok csapásán rád lelni, utánad kelni, és megtalálni végleg.