Nem tudom te hogy vagy ezzel barátom, de én magamnak
úgy magyarázom, hogy a rendezetlennek tűnő világban, eb-
ben a folytonos kölcsönhatásban, mi az embercsodák, mint-
ha örökkön volnánk ... És nem csak a lenti vak anyag sárga
homok szintig, de a fenti csillagokig, ami hűl vagy izzik, mi,
mint követendő minta, és a legfőbb értelem, mindenben ott
---------------
vagyunk. Néha azt érzem, hogy a nagy villanás, az ősrobba-
nás pillanata bent van, itt lobban a szívemben. Spiritiszta el-
mémmel mondom, és tiszta értelmemmel vallom, hogy a na-
pi gondon túl, mikor ha magamra ébredek, én újra élek ezer-
szer ezer évet. Igen, hiszen léteztem én már, és nem is egyszer,
túl a mezsgyén, s határán innen, s még ezerszer fogok is. Hisz
---------------
nincs elmúlás, mert halál sincs, csak az örök kincs, a megúju-
lás, az örökélet létezik délibáb innen a mindenségnek. Bizony
így van ez hitetlen barátom! És az is nagyon fontos, és fölöt-
tébb lényeges túl mágiákon, apályon át özön dagályon, s ha-
bos tenger áron, és a folyton cikázó energiákon, hogy a maga
zavarában szívének önnön zajában az ember Istenre találjon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése