A berceli temetőben

2020. október 30.

Gyertyák sokasága, szeretetünk megannyi csokra, ezer szirvány

bokra kerül újra sírotokra. Érző barátok, szerető családok állnak

csendes halmotok fölött, ott botorkálnak néma hantotok közőtt.

A temetőt ismét beborítja az emlékezés koszorúja. Régi vágyak

ingét földre dobva volt élők, eleven istenfélők egykori álmaik szá-

----------------

laiból békét szőtt árnyak, szerető lények szállnak a berceli teme-

tő fölött. S míg ők fent kísértnek, idelent összekulcsolt kezek fo-

hászkodnak, maszkot viselő szájak mozdulnak. Az eltemetett lel-

kek üdvéért, az elhantolt tegnapok kék burka alatt, és befelé for-

duló szemekkel néznek vissza a múltba. A ma élők, s ők a hol-

tak, … kik egykor esküdt, és érzőn velünk voltak mi itt-és most,

----------------

együtt kötünk örök szövetséget a múló idő fölött. Így öleljen ben-

nünket Istentől kapott közös kincsünk a szeretet. Így tartson ösz-

sze minket a mindenszentek ünnepe. Lelkünk mécsével, szívünk

fényével kérünk téged mennyei atyánk, mi örök kalauzunk, hogy

rendezd a mi nagy, és közös utunk. Békét adj, szent nyugalmat,

csendes irgalmat, s áldást adj szeretteink számára kegyes Urunk.


 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése