Messziről jövő emlékek ezek régről. Fagyott hólabdacsok
hullnak alá az égből. Nem tudom mi nagymama titka, de
számomra ő kiváltságosan ritka égi jel. Mamával álmodtam
az éjjel. A Szugolyba tartott éppen, mikor félúton utolértem.
- Maga meg hova claptat mama? - Amint látod a darálóba.
----------------------------------------
Mostanra egészen elgémberedtem. S hát nem bánnám, ha
átvennéd tőlem a targoncát és legalább addig tolnád, amíg
átmelegszik a kezem, mondta mama. Aztán kezét huhókol-
va végig mellettem taposott a hóba. - Te meg hová igyekszel
Szentem? - Tetszik tudni, én most éppen a Szugolyba sietek.
----------------------------------------
Tudja mama arra gondoltam itt a napokban, hogy ledarálta-
tom ezt a párszem tengerit. - Na azért, ne légy szemtelen öreg-
anyáddal fiam, mondta, s hosszan nevetett. Eördögh János úr-
tól hazafelé menet bementünk a boltba. Zsebkendőjéből a pult-
ra borította a fémpénzeket. Majd, hogy mindent kifizetett, ke-
----------------------------------------
zembe nyomta a megmaradt filléreket. Aztán a lelkemre kötöt-
te még. Bandikám, nehogy elmond ám valakinek! … Sok mesz-
sziről jövő emlék tör fel régről. Fagyott hólabdacsok hullnak alá
az égből. Nem tudom mi nagyanyám titka, de számomra ő ki-
váltságosan ritka égi jel. A drága mamával álmodtam az éjjel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése