Gyermeknapi köszöntő helyett

Nézd el nekem, és bocsásd meg, ha lobot fogott vérem kárt
tett benned, ha felperzselt a szívós téged akarásom, s vétkes
mániámmá lett és megégetett. Emiatt vált mélyülté, és fájt, az
én sokat remélt sebem is, ami különösen szív tájt lett eleven.
Istennek hála begyógyult mára, ... elmúlt az én páratlan hiú-
ságom. Mára már a józan ész, és az ártatlan elmélkedés lett
szenvedélyem. Tőled azt kérem még szentem, azt hogy ágy-
------------
nál mennyben, és az asztalnál csendben légy. Istenem, hogy
mi ketten mennyi, és milyen szép éveket töltöttünk el bűnben
bűntelen, és bizony hányszor kaptunk össze semmiségeken.
De úgy, hogy közben nem, vagy alig tudtuk, eltékozoltuk. El,
jussunk ránk hagyott gúnyáját, ... nyűtté vált folytonosságát.
Örökölt készletünket, tűzbe dobtuk életünket, a kapott aján-
dékot, mint kopott rongyot. Itt van tied, vedd, és égesd el, s az
----------
lobot fogott. Holott egymásba fonva kellett volna vinni a lán-
got, kéz a kézben. Így lettünk mi közben egymásra büszke, és
önmagunk csontig égett üszke. Mi már csak másnak remélhe-
tünk családi örömöt vivő jövőt, életet cipelő gyermeket. Vallom
ezzel együtt, és hiszem is váltig, s ez nem béklyó, mert hisz ez
hozzánk a méltó, és csak ez, … de százig.  A másikat tudva, egy-
másba fogódzva szeressük, és öleljük egymást a halálos ágyig.