Nekünk Mohács kell

2020. április 15.


Isten szándék, szép ajándék. Ősz-időben vasárnap Eszte-
remmel, sétáltunk gondűző mesteremmel kéz a kézben a
pesti napsütésben. A Kossuth téren sokáig néztem az or-
szágház zászlaját. ahogy fodrozva leng, büszke magányát
őrzi fent. Soros időben a díszőrség váltott éppen. Jó a par-
lament előtti téren a fúvósok pattogó hangját, a hajdani kato-
na korok himnuszát hallani. Aztán odaát, a Duna pesti olda-
lát övező napsütötte kövön ülve figyeltem elmerülve, hogyan
-------------------------------------
örvénylik a víztükör felszínen az iszap sokáig fogta habzó
folyam sörbuboréka. A sok sustorgó félgömb-titok egy ideig
csak körkörösen forog, csicsog a vízen, majd egymásba ka-
paszkodva örömittas tobzódásban elúszik hirtelen. A budai
oldalról a templom időkód harangja időnként átszólt. Az óra
jelző hangja számunkra este hétkor jelzett utoljára. Ritka do-
log, hogy ilyenkor vasárnap hazatartva a pesti rakparton épp- 
hogy cammog a kocsisor. Végig azt néztem, hogy a dunai szi-
-------------------------------------
várvány neonok fénysora hogyan ásít, vétlen miként pislog fá-
radtan a mederben. Máskor ágyba zuhanok este tízkor. Most
meg még a párom is a TV spirituális árnyékában rostokolt.
A statisztika grafikonja a felső Tisza szakaszon szapulta, trá-
gár mód káromolta északon a Pál-fordulat otthon maradókat.
Mire jutunk mi így együtt szittya Magyarok, mire esküdt, ku-
tya magzatok? Láttam a grafikonon a délalföldi tunyaság átkát.
Láttam elbukni Szeged városát. S azt, hogy a vész madárcsapatok
a nemzetporta kerítésen csőrüket miként élezik. A Hitchcock
-------------------------------------
sirályok országunkat rendre ellepik. Budapest rest álombakói,
sok emelet rab ketreclakói, ti nem érzitek, hogy itt a Bazilika
kövén nem sokára galabíjások hada fog imádkozni? Adni kell
neki, hisz elesettek!  Saruját a templomon kívül hagyva Mekka
felé fordulva csúszik-mászik. Észre sem vesszük már, hogy ott
van a vészjel, születésünkben és egész életünkben. Nekünk
Mohács kell tetteinkben, sorsdöntéseinkben. Míg élünk ere-
inkben ver, ott áramol, ott dobol szívünk ketrecében a métely.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése