Hál
' Isten, mégis csak lábra kap Bercelen a csapat. Egy derűs
nyáreleji
nap sikerült újra látni egy jó hazai meccset. A ritka
sportélvezet
kapcsán szerettem volna belépti jegyet venni, de
nem
lehetett. Gyerekek, sosem szerettem a potyát! Erre csak
legyintettek.
Hiába kérdeztem okát, ... azt mondták,
ingyenes.
------------------------------------
Kedveszegett fogtam kezemben a sörösüveget. Miféle szokás ez
mostanában. Aztán a szép játékot látva, túltettem magam raj-
mostanában. Aztán a szép játékot látva, túltettem magam raj-
ta. Jól játszanak a gyerekek, és hát a sör is hideg. Akkor, hát
hajrá Földiek! Hajrá Berceliek! Bizony, ötven év telt el azóta,
hogy itt e pályára léptem, itt e fűre tettem a lábam. S egy kicsit
meg is ütődtem ezen, és azon tűnődtem, hogy bizony közülük
------------------------------------
sokan már nincsenek, elmentek szegények. Más utakon járnak
az emlékeimben szeretve őrzött régiek. Odafent kergetik a lab-
dát az égiek. Mindemellett annyi év után egy derűs nyár-eleji
nap sikerült látni ismét egy jó hazai meccset. És megerősítették
hitem a régi, a hajdani lelkek mai utódai. Hála Istenek, mindig
lábra kap Bercelen a csapat. Hajrá Földiek! … Hajrá Berceliek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése