Ezerszer hívtalak

Ezerszer hívtalak, gondoltam váltunk néhány szót, de te
nem vetted fel a kagylót. Sebaj, elmegyek hozzád, jönnek

az ünnepek. Nálad zörgetek, a szomszédnál csöngetek,
síri csend. Sehol sem nyitnak ajtót. Aztán lent a postás

szólt a lépcsőházban, hogy már hiába. Kába fejjel jöttem

-------------------------------------------

haza. Azóta itt szédelgek a szobámban, kimondhatatlan

űrt érzek. Nem lelem helyem a házban. Bután merednek

rám a falak. Csupán csak látni akartalak, csak meg tud-

ni, hogy vagy. És elmondani azt, mire már régóta készülök.

Elmondani, a füledbe súgni titkomat, hiszen már vénülök.

-------------------------------------------

Szerettem volna neked reszketeg kezemmel batyumat ki-

bontani. Hogy tudd, mennyire szeretlek, és hogy mindig

is szerettelek, de már nincs kinek elmondani. És nem tu-

dom magamba fojtani. Szeretném a szemedbe mondani,

tele torokból füledbe ordítani százszor. Nagyon hiányzol!