Hogyan élt nemzedékeken át sok-sok jobbágy vérem, milyen volt
úri rögön, honi földön a befogd a szád feudális valóság? Ott, hol
szolgák ivadékaként születtem a Bessenyei família kicsapongó
virtusa, népnyúzó múltja századokra tekintett vissza. Ezt érezte
Bihar, ezt élte Ugocsa, szenvedte Bereg zsellérsége, és Szatmár
------
cselédsége. Falunkban csak a Berceli zenebonaként elhíresült
esemény után lett jobb a szolga népek sorsa. A pallos, és a de-
res joga hál’ Istennek Kalapos József által tőlük elvétetett. A
Bessenyeiek tekintélye odaveszett. Bár továbbra is élni kívánták
a régi dicsőséget, taposni szerették volna lent az ember népet, de
a fent maradt corpus delicti szerint befolyásuk ekkorra már vég-
------
képp elenyészett. Érezve, s tudva ezt a Berceli kisnemesek, na
meg az éhes jobbágy népek, ámbár féltek, de ekkorra már vér-
mest olyan erős volt hitük, lett légyen bátor Istenük, hogy szem-
be szálltak velük. Innen jön sokak közt, s kivált a régi szép idézet,
mi nem szó szerint citált, de valóságra épít, hisz lényegét tekintve
jócskán megegyezik. És bárhogy is, de tudni illik, hogy "Ti Berceli-
------
ek, kikben elejek arany időt virradni véltek. Ti kapás-kaszás népek
Európa csudálja tetteitek. Milliók figyelik a ribilliót, aggódva nézik
a Bessenyei család s a köztetek folyó jogvitát, a Tisza viszályt. El-
szánt hitetekre áldást adjon az ég. De addig is Isten éltesse ma
gyar népünk jó reformerét, ki minket élni hágy, a nagy József ki
rályt! Kitartást tinéktek nemes lelkű Berceliek, s ezerszeres vivát!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése