Hullár Gábor bátyám

Tegnap a Csengery utca, és az Andrássy út sarkán földbe
gyökerezett a lábam. A terrorházának falán az ötvenhatos
hősök sorában egy berceli rokont találtam. Először csak
döbbenten néztem. Szájtátva álltam ott, Úristen, hiszen
ez itt Hullár Gábor bátyám. Látványa szívemig hatott. Nem
--------------------------
tudom meddig tartott, csak azt, hogy lepergett előttem az
Ő nagy tragédiája. Az Ő kálváriája, akkor kezdődött, mi-
kor egy Berceli spicli feljelentette. Igen, hiszen mindig is
volt, meg lesz is közöttünk ilyen. Akkoron az volt az eset
pikantériája, hogy az emberek többsége ugyan arra a jött-
--------------------------
mentre gyanakodott. Nem sokkal a bejelentés után, úgy
karácsony táján, két Kádár pribék a rend őreként bilincsbe
verve a miskolci börtönbe kísérte szegényt. Aztán a katonai
törvényszék 1957 február 4.- én halálra ítélte. Hetedikén a
hatalomhoz jutott, bosszúra éhes, ordashad végezett vele.
--------------------------
Az elvtársias Kelet Magyarország a hírt leközölte. A tiltás
ellenére Hullár Gábor alhadnagy tiszteletére Bercelen, és a
lörnyéki szomszéd községekben reggel hat és este hat kö-
zött óránként kondult meg a harang. Vasárnap este gyász-
misét tartottak Bercelen. A szószékről így méltatta bátyám
érdemét a pap; "Ezek a becstelen orosz bérencek megöltek
--------------------------
közölünk egy fiatal magyart, és tették ezt azért, mert ruhája
igaz hazafit takart, és ahogy itt köztetek sokan, úgy Ő is
független országot akart. Hát emiatt kellett meghalnia a nem-
zetőr alhadnagynak." Tegnap a Csengery utca és az Andrássy
út sarkán földbe gyökerezett a lábam. A terrorházának falán
az ötvenhatos hősök sorában egy Berceli rokont találtam.