Évek lámpásai gyúlnak

Évek lámpásai gyúlnak, mécsek lángjai múlnak, de a gyűjtő-
szenvedélyem bizonyítékai még mindig ott lapulnak fent az
öreg ház poros padlásán. Víg megbújnak bent a virágmintás
szalvéták, és a gyufásdobozok között ... Velük fakulnak egy
nyűtt bőröndben, a rozzant tető alatt gyermekálmom csodái
----------------------------------------
a csoki papírok is. Ezek az egykor édes tartalommal bíró színes
burkok úgy dacolnak a múló idővel, mint a becses ékszerdobo-
zokban tartott nemes zafírok. Látványuk egészen meghat. Még
sok év múltán is ácsingó vágyakozás szele csap meg. Ennek a
szélnek abban az édesség imádó korban az elérhetetlenség volt
----------------------------------------
a neve. Akkortájt bizony a boltok száz szám őrizték a polcok hátán
az édes ízeket a gyermek száj ellen. Abban a csokoládéra vágyó
szegény korban pénz híján ritkán jutott parádéra alig éreztem méz
ízt a nyelvemen. De mindig éhesen itta csábos lelküket szellemem.
Így, lett aztán nekem csokoládé helyett csoki papír gyűjteményem.