Sorsunk el van rendelve

Mindenki a maga szolgája, és van ki ezt jól is csinálja. Van, kinek

az a mániája, hogy bolondozik, víg gyereket játszik. Van, ki istenes

áhítatában imát mormol százig. Van, ki iszákos jómadár, örömében

danál, bánatában kárál, bárhogy is, de mindig a pohár fenekére néz.

Van ki bűvész, csapodár életművész, imponál, és okosan cimborál.

Kezemet nézd, hogy lásd! Szól a hamis, látod is, de jól fedi titkát, te

meg csak tátod a szád. Trükközik, mikor is nem csak a keze jár így,

-------------------------------

de az esze is.  Van, ki szószátyár, és, mert ráér, csak rád,  és az

alkalomra vár, figyelmet kér, pletykál a jól értesült. Van, ki már alá-

merült, bár egészen jól kezdett, de törvényen kívül él, és lecsúszott

koldus lett. Kapcsolata kihűlt, földön hál, apró pénzért, kenyérért,

egy tál ételért kunyerál. Van, ki nagytiszteletű pap, ki életét áldozza

fel híveiért, értük vezekel. Elvonul, az Úrhoz fordul, megváltást kér,

Isten közelben, igaz hitben él. Van ki hitvány, gaz, ki vad bűne miatt

-------------------------------

lett rab, szabad életet, és megbocsájtást remél. Van, ki erkölcscsősz

apáca, ki bár szentül Krisztust szolgál, de rendes hölgy dacára, akkor
enyhül, ha ennek okán maszturbál. És van az örömlány ki hűs nász
szerelmi éjszakán eljátssza, hogy még szűz. Fenekét riszálva garzonra
lépcsőz, szinte szökdécsel a kecses gazella graciőz. Mikor is az ágyban
ficánkol, nyögdécsel és, ha kell akár orális, és már is kéjesen bájos, le-
térdel buzgón munkálkodik, és ha a férfinak tetszik, akár homályos

-------------------------------

estig  tengerár fekszik. Míg végül a szoknyás ledér az előadásért som-

más pénzt kér. Van, ki szegény, Ő maga az erény, aki nevesül éhbérért

kemény munkába szédül és, ha hazatér ágyába menekül. Van, ki kocs-

máros, ki, mikor is, ha csapos, akkor apatikus, de, ha szabadnapos,

akkor reálpolitikus. Aztán ott van a taláros, aki nagycsaládos ügyvéd,

emellett muzsikus is, és jó helyeken zenél, de még is rosszul él. Van, ki

mészáros, ki, ha vág alapos, ha pultnál áll, akkor okos, és kedélyesen

-------------------------------

kiszolgál. De az asszonya, ki patikus, már nem olyan szimpatikus, bár

ez a nő katolikus hívő, templomba jár, de csak nagy ritkán van kedves

jó szava. Ha a párja szabadnapos, és ha elindul vala hova, azon nyom-

ban elé áll, rikácsol, trágár kiabál, gonoszkodik vele a bigott hárpia

neje. Bizony ennek a hős, vesztére nős hentesnek az asszony a keresztje.

Persze mindenkinek van valakije, akit becsül, és víg hite, amibe mene-

kül. Igen, mert utunk eleve ki van jelölve, sorsunk eleve el van rendelve.