Megsárgult füzetet találtam

Föld fölött érzem, az ég alatt hirdetem, a kettő közt vallom,
hogy nekem reggeli ébredés olyan valóság élmény, mint az

őszinteség. Ahogy a szív meleget kap, úgy fakaszt a napi
eszmélés fejembe reményt, és ad a szemembe fényt. Igen,
hiszen a kelő napból, s az ébredő magból jön a bizonyosság.
--------------------------------------------

Ahogy az is mindennapi valóság és tény, hogy az univerzum-

ban tágul a tér, A diszkókban öröm zenél. Téli hónapokban

krizantém díszlik a hóban. Őszi tereken pipitér virít a réteken,

amit méhek döngicsélnek körül kedvesen. Régen, álomködös

éveimben rendre, néztem, hogy fordul a napraforgó sárgás

--------------------------------------------

barna bugája a fényre. Félárnyékban figyeltem, tányérját a

fényjátékban miként mozgatja a remény. Gyermekkorban a

szív még tiszta, s lobbanékony, és a lélek fogékony. Át van

itatva Istentől eredő derűvel, ábrándos reménnyel. De a kicsi

ember sok minden mással is; játékvággyal, bolondos mersz-

--------------------------------------------

szel, trágár versekkel, mókás bohósággal. Tegnap este egy

fontos iratot keresve egy megsárgult füzetet találtam a szek-

rényben. Boldoggá tett, hogy ráleltem. A régi, gyermekkori

csacska rímeket látva, tátva maradt a szám. Kezemben a

füzettel, szívemben derűvel aludtam el. Reggel bent cseng-

--------------------------------------------

tek fülemben, melyek közül egyik vidám mondat így hang

zik… "A korcs kutyámmal sokat futok, ennek okán sovány

vagyok" A másik … "Nikolett, sosem lesz mazsorett, mert

hozzám képest kicsit molett„ Aztán… "Apámnak élete volt

a tiltó, de most éppen útkaparó" Majd… "A Marót vize tő-

--------------------------------------------

lünk messze, pedig olyan jó lenne megmártózni benne.

Vagy... "A szomszéd telke csupa nádas, ezért nem leszek

én soha házas" És még folytathatnám a sort. És én még
napokig úgy élveztem ezt a sok, gyermekkoromban összesze-

dett csacska mámort, mint az ünnepelt a színes virágcsokort.