Mezsgyék, kerítések

Hiába emel mesterkéz acél, lándzsaél kerítéseket, hiába tervel
ki merész emberész nagy magas falakat. A szállni vágyó sas
előtt nincs akadály, a gyermeklélek előtt nincs határ. Hagyd
hát szabadulni, hagyd, ha szárnyalni vágyik a madár. A kép-
zelet átszáll az égig érő kerítések felett. Őt nem fogják meg,
------------------------------------------------
nem hatják meg a betyár-kísértet mezsgyék, a kontár hatá-
rok. És nincs kővár, sem börtönőrület. A gyermek nem rabnak,
de szabadnak született. S mert felettébb okos, ezért folytonos
kihívásai vannak. Ő váltig a kínálkozó alkalomnak akar része-
se lenni. Neki nincs félelme, s ha van is, csupán csak percnyi,
------------------------------------------------
csupán csak pillanatnyi, de tucatnyi praktikát eszel ki ellene.
Ne kívánd hát az élni vágyó álmát, a repülni próbáló szárnyát
szegni. Ne akard a csicsergőt kalitkába zárni. Sőt, engedd őt
inkább örülni, mulatva repülni el, csak szállni fel a magasba.
Hagyd őt lebegni végig, és kerengni fent, s emelkedni az égig.