Nem
voltam én náluk jobb, sem nem rosszabb, de mégis
bántottak,
és gúnyoltak. Úton-útfélen, mint az ösztön álla-
tok
a gyengébb jószágot mindig belém martak. Bár a csa-
ládi
nevem Angyal, de ezek, hátam mögött - mivel nem nőtt
szárnyam
- ennek híján sátánt sustorogtak, szamárfület
------------------------------------------
mutogattak.
Persze semmi kép sem voltam én ellenük. Én
csak
nyugalmat szerettem volna velük, de nekik nem volt
béke
Istenük. Csendet akartam magam körül, de közülük
egy
sem könyörült rajtam. Így másnap, kezdődött minden
elölről.
Feszített a düh, egyre csak gyűlt bennem a harag.
------------------------------------------
Addig,
míg rá nem jöttem, hogy az a legjobb stratégia, ha
a
saját gonosz eszközük használom ellenük. Ha ti velem
gonoszok
vagytok, hát legyen. Lesz még nekem respek-
tem
csámpás nyavalyások. Fogjátok ti még tisztelni az én
becsületes
Angyal nevem. Ettől kezdve, aki sátánt szólt,
vagy
galád mód szamárfület mutatott, annak az előre el-
------------------------------------------
készített
gombostűt célzottan a puhább fertályába szúr-
tam.
- Glória tenéked, és áldott legyél te az Úrban! Majd
az,
hirtelen felszisszent, és hogy, hogynem, de Ő ott fent
a
magas szirteken, békét lelt, és csendet az Ő nagy szí-
vében.
Így lett aztán az én Angyal nevem közöttük szent,
és
családom áldott, s ezután közülük már egyik se bántott.