Karácsonyi csoda

A város áhítat fénybe öltözött. Azon az estén Pesten-Budán a hívek-
be Betlehem, a szívekbe szeretet költözött. Különös öröm, valami
csoda töltött el azon a karácsony vilia estén. A Margitsziget platán
fái alatt vártalak. Amikor megjöttél kezed szememre tapadt. Azt
kérdezted. - Tudod-e, ki vagyok? - Szerintem, maga a Szűz Mária.
-----------------------------------------
Még ma is hallom nevetésed. Kéz a kézben csúszkáltunk a jégen,
s a szél sodorta havon. Úgy emlékszem, hogy hó lepte angyalok
repkedtek felettem. Közülük egy kedves, csicsergő énekes ereszke-
dett le hozzám didergő fázósan. A szalmakazalban talált cinkének
örvendtem így kölyökkoromban. Talán már éjfél is lehetett, mikor
-----------------------------------------
hátunk mögött hagytuk a Margitszigetet. A macskaköves utcákon
frissen esett hó ropogott talpunk alatt. És, mert tudni akartam, hol
laksz, egészen hazáig kísértelek. Istenem, mennyi csoda történt
azóta, és mit tesz a furcsa véletlen … A nagy ünnepi vásárlásban
éppen a piac mellett találtam helyet. Tegnap a kocsiból láttalak.
-----------------------------------------
Egészen meghatott. Bizony rég volt, hogy itt járt-kelt szent ifjúsá-
gunk kéz a kézben. Jó volt újra látni téged. A piac felett nagy pelyhek-
ben szitált a hó. Patyolat fehéren hullt alá az egykori felhőtlen öröm.
Olyan sokáig néztem az ártatlan tisztaságot az égen, hogy a szemem
belekáprázott. Tegnap szél fújt, a szívemben bent kavargott a múlt.