A vadász, és az áldozat

2019. július 3.

Nyítnikék, verebek, fecskék, csicsörkék és más szárnyas effé-
lék rég megszoktak itt nálunk. Olyannyira, hogy már nem is
ők, hanem mi lakunk ő náluk. Számukra valóságos édenkert
a házhoz tartozó kert, a porta, hisz van itt mindenféle csoda.
Van bokor, hűs eresz, ágbogas fa, és annak lombos árnyéka,
------------------
na és ott van a friss, és bőséges eleség. Így aztán rendezett a
madár komfort. De valahogy így is történnek nem kívánatos
dolgok. Olyanféle malőr, ami mindig egy csupa szőr lesben
álló vadász lény ösztönéből ered. És bár a fészek ölén a kicsi
fióka csemetének már kinőtt tolla, szárnya, de azalatt amíg
------------------
a szülő oda van portyára, nincs bizton őre, ki vigyázna reá-
ja. Így a ravasz ördögbőr macska legtöbbször sikerrel csap
le a védtelen, pőre áldozatra. És bár tőle ezt senki nem kérte,
de ez a büszke istentelen házhoz hozza, s leteszi a küszöbre,
és fogalma sincs róla, hogy a gazda mért nincs oda érte.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése