Tiszabercel

2019. július 9.

Egy korábban megjelent Bercellel foglalkozó poszt folytatása
kapcsán, minek az is lehetne a címe … "Hogyan megy tönkre
egy jól gazdálkodó falu.” Próbáltam rövidre fogni, hiszem,
hogy elfogod olvasni. Röviden, összegezve a tényeket. 1.) Ha
az eperfákat 1961-ben, illetve néhány évtizeddel később az al-
---------------------------------------------------------
mafákat nem irtatták volna ki. 2.) Ha Tisza áldásos zelsé-
sége kapcsán az idegenforgalmat időben, és megfelelő intenzi-
tással fejlesztették volna. 3.) Ha a téglagyárat nem rombolták
volna le. És még megannyi véletlen "ha", újra, és újra "ha". . .
Egy szóval, ha ezek a szerencsétlen egymásutániságok nem tör-
téntek volna meg, akkor zel 4 ezer lelket számláló szorgal-
---------------------------------------------------------
mas Berceli nép már rég svájciak életszínvonalán élne. És a
jobb élet reményében nem vándorolt volna el az akkori fiatalság
nagy része, nem esett volna le ilyen mértékben a lakosság száma.
Szokták mondani, hogy egy fiatal számára a legszakállasabb vicc
is új. Ráadásul ez nem is vicc, hanem tragédia, és azért lett leírva,
hogy a a mai Tiszaberceli fiatalok értesüljenek róla, ... hogy az em-
lékezet rostája megtartsa, hogy tudjanak felőle, és tanuljanak belőle.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése