Isten
se tudja hányszor kelünk fel reggel tüske kedéllyel
arra,
hogy körbe vagyunk véve ezer sünemberrel. És, mi-
kor,
ha érintkezünk, ha eszmét cserélünk, akkor bizalmat
apasztó
késsel öljük, ezer vérfakasztó rozsdás szöggel bö-
ködjük
egymást. Az a mi legnagyobb bajunk, hogy a
mi
-------------------------------------------------
okos emberfajunk érzékeny húrja nincs szeretetre hangol-
va. Ha csak egy csöppet lennénk jobbak, ha csak egy ki-
csit lennénk megértőbbek felebarátunkhoz, mindjárt köze-
lebb kerülnénk egymáshoz. Ha ott bent forrna szívünkben
a ráérzés részegítő bora, akkor fokról, fokra örömmel telne,
és onnan soha, de soha ki nem fogyna lelkünknek
mámora.
-------------------------------------------------
Fogadjuk meg, hogy a lelket butító szesz, az embert lezül-
leszt harag kocsmája holnaptól be lesz zárva. Ígérjük meg,
hogy holnaptól az otthonról hozott szeretet itala fakasztja
árva szívünket dalra. Várva joggal magunktól, és okkal fele-
barátunktól, hogy sokkal jobbak, és többek leszünk
általa.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése