Én, a jóhiszemű idióta ezer ígérettel találkoztam amióta élek. Ma
már arra, ki szándék helyett csupán csak ígérget, én őrá már
csak legyintek. Isten látja lelkemet hányszor, és hánynak adtam
kisebb-nagyobb összeget ... Adtam, mert kértek. Ám sajnos ezek-
ből a ”közelesen megadom” ígérgetésekből csak szívet maró bá-
-----
nat született. Na meg temérdek vádló, és vad szavak garmada,
amikből csak ártó, és egymás ellen forduló harag lett. Hiábavaló
volt a sok elrebegett hála, a silány szó felgyülemlett nyála. Az
egymásra mutogatás, a másik a hibás. Így lett a megadom szó,
-----
üres, és kongó tett halála. Én, ezeknek az ígérgető senkiknek már
régen nem hiszek. Ezzel együtt azt kívánom, víg szerencselova-
gok, hogy váljon jobbra sorsotok. Én, átkot nem szórok rátok. De
nehogy azt higgyétek szemérmetlen szélhámosok, hogy ti ebben
a fordulatokkal teli életben tőlem feloldozást kaptok, és hogy
azért a sok hiteltelen szavatokért én néktek végleg megbocsájtok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése