Ott,
hol egykor egekbe vert a ricsaj, hol megszokott volt a
gyermekzsivaj,
ott tavaly béke fogadott.
Előre üdvözölt a
Tisza. S én tőle meghatódva köszöntem neki
vissza. Med-
réhez
érve figyeltem,
hogyan ölelik a körmös
nyárfák és a
bokros füzek az iszapos partot.
Ezek úgy bújtak ott egy-
--------------------------------------------
máshoz,
mintha átjárta volna őket a
szeretet cúga, mintha
megérintette volna őket
Isten ujja. A teret szöcskék ciripe-
lése töltötte
be. Jöttömre az egész térség csupa ünnep, csu-
pa zsongás, és örömzene.
De még a
huncut révészház is.
mint kibe ördög
bújt bele, pikáns
násznótákat fújt, de
vele
---------------------------------------------
egyként dudorásztak
a partifecskék, s a pedáns csónakok.
Tétlen
ténfergéseim közben a melegtől megbódult
kompról
néztem kókadt álmatag, milyen vidáman
villództak körötte
a halak. Ebbe úgy beleszédültem, ... közben észre
se vettem,
hogy elszaladt a nap.
Ott, a boldog gyermekkor
szabad ege
---------------------------------------------
alatt
megint csak csendre,
békére leltem. Jót tett lelkem mé-
csének
a békebeli levegőből, a régi fényéből jövő berceli erő.
Talán
bizony már nagyon kellett a városból
idemenekülő szí-
vemnek az öreg Tisza szelíd hangja.
Látnom kellett partja szé-
leit, ami simogat, ami békével telít, megnyugtat, és szeretet ad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése