Retinámra ég, szikrázik a nap,
még a csukott szemhéjam alatt is
izzik, bent világlik a kék ég, és
az eleim formálta tág határ, a rét,
és a mezőség. Kárpátok hegye alatt
halad velem a vonat ... Fenn
északon, és lenn az alföldön,
szalad át a megcsonkított, a kifosz-
tott kis ország földjén át. Azt
zakatolják a kerekek, visszhangozzák
a sínek, elloptátok, eloroztátok bitangok. Máskor meg e képpen,
hogy … papam-papam. Véreim teteme felett suhan. ... Feszes
ál-
-------------------
mok ritmusa, sámánok dobja visszhangzik szívem falán ... papam-
papam. Városban, falvakban meg-
megáll. Állomásokon vár, elme-
reng. Innen mentek el háborúba a lelkek. Innen, hol hős névtábla
vésetük hirdeti vesztük. Egy-egy kőstáció sorjázza; hiába volt ős
remény, s a kába hős istenhit ... Így zakatoltak akkor is a
kerekek,
visszhangoztak a sínek ... papam-papam. Tiszta szívvel mentek el
sokan, mondván "hazaérdek", nem tudván, hogy haza soha
sem
-------------------
térnek. Messze idők eresztékein jövő büszkeségeim ők mind, kik
odamaradtak, és mind kik itt megmaradtak. Bennem öltenek testet.
Így van ez hazug, ... álszent Európa! Én az Ő fajtájuk vagyok. Asz-
szonyt ölelő férfierők, élettől viselős
nők megvalósult álma. Általuk
vagyok múlt s jelen immár, és egyben jövő kincstára. Nekem vissz-
hangozza a sínpár … papam-papam. Az elporladt testek, a földjük-
től megfosztottak, mind csontok immár, s tudattalan. Dolgos
lelkek
-------------------
sárga homokban nyugszanak, kik eleven korukban ... e honban a
jövőnek törtek itt utat. Hamis okirat, amit lobogtat a hazug történe-
lem, mi által galád hatalmak odavetetették, népünket másoknak.
Véreim, kik előttem jártak, formálták széppé e tájat. Poraikban is
áldott őseim felett suhan a vonat súlytalan e tájon. Azt zakatolják
a
kerekek, minek súlya van … papam-papam. Csitt szívem, bár nem
vagy gondtalan, és te is várj eszem, s peres szám ne járj
korábban.
-------------------
És nem azért tán, mert gyáva, s, mert nincs joga, és, ha eljárna is,
ha ki kívánkozna, akkor is csak halkan, visszafogottan. Nincs láza-
dás, nincs asztal csapkodás Európa! Nincs elvi, sem nem hit vita!
És az igaz ok? ... Az igaz ok az, hogy a senki gaz nem én vagyok.
Nekem ez az otthonom bitangok, ez a maroknyira megnyomorított
ország. Ez, amit ti megloptatok. És
bár elárvultan, de engem ideköt
a múltam. És nem fogom be szám, mint itt sok, ... én nem kussolok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése