Büszkén szól, hajnalt dalol dombján a nyakas kakas.
Látást izzad a hasas nap, s áldást szór a fürgén kelő
falura. Spaletta nyílik, szempilla zsalu. Reggeli imára
ébred a falu. Ágyakban dunyha, párna magasodik.
Pitvarban kemence fohász, érik a kovász. Kenyerek
kelnek a szakajtókba. Harangszóra a Tisza pálinkás
reggelt köszön a templomtoronyra. Kint a temető sírt
ölelő féltekén holtak, a voltak mezsgyéjén a teremtő
Isten sok száz esztendő rejtekén sorjáz. Sirok közt jár-
kál, készül a leltár, százszámú éveket, és égbe szállt
lelkeket számlál. Mezítlábas erek áramában deres ősz
kereng. Koplalás, éhség-kísértés, hitvány termés, és
néhány bőség év után ős barázdák hátán didergős telek
ülnek. Csahos napok, eb fagyos estékkel vegyülnek.
Aztán, ami a telet követi; a friss tavaszi vetések okán,
- jó kimondani - serkenésük hallani, zöldellő víg határán
a természet újra éled. Nyár meleg jászlak körül erős asz-
szony kezek viselős teheneket fejnek, s az Úr harangja
őzeket kerget a Tisza zugokba. Giling-galangja imára
szólítja a népet. Homályos emlékek, ködös álmok, félel-
mek kelnek, jégterhes viharok, nyikorgó szekerek, villá-
mok, riadt lovak, ijedt nyerítések. Máskor meg kolomp
szól. Pásztorkutya kóbor birkát hajszol a nyájhoz. Révész-
fiú csáklyához nyúl. Kompot húz át, s míg az partot fog,
bontva blúzát hozzá simul a lányhoz. A kacér boszorkány,
huncut formán még visszaszól. Osztán ezért hó ‘nap ám
kend ingyért vigyék át a túlsó partra. Kora másnapra búza
sűrűjében suhint a kasza, s a tegnap haragja süt megint az
aratókra. Inas karok rendet terítenek a tarlóra. Száraz szél
kereng, cserfes fehérnépek melle hűsért eseng a nedves
pendelyeken át. Éles fájás húzza vágott tarlón kérges lábát.
Déli harangszó derül, szétterül. A fák hűse alatt izzadt sa-
vanyú szag, és pálinka bűze. Batyukban hagyma, kenyér,
szalonna. A fehérnépek lédús epret, friss szedret kínálnak
a férfinépnek. Oldódnak, szétfolynak szájakban az ízek.
Estére búzakeresztek merednek az égre. Másnap, vasár-
nap ... "És emlékezzél meg arról, hogy az Úr napját meg-
szenteljed!" A harmadik parancsolat szerint hetedik nap
ünnepi ruhát öltenek a népek. Áhítat, fohász, ének, az Úr
házában minden lélek. Hálát adnak a magasság Istenének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése