Rubóczky Manyi a legszebb lány a világon. Kétszer kettő négy
józanságával vallom, és holnap tudtára is adom, hogy imádom.
Csak ma még nincs rá bátorságom kimondani. De holnap fülébe
fogom súgni, ahogy a nagy titkokat szokták a felnőttek egymással
tudatni, vagy inkább az égbe fogom kiáltani, hogy hallják, hogy
-
tudják az emberek mennyire szeretlek. Őrlődöm miattad és érted.
Ha meglátlak reszketek, máskor meg forróság önti el szívemet.
Mint istenhívő népek a Messiást úgy vágyom közelséged. Hogy
szóljak hozzád, hogy lássalak, de leginkább, hogy megérintselek.
Ilyenkor kellemes bizsergés járja át testemet, úgy érzem, egy leszek
veled. Isten bocsássa meg bűnömet, hogy nekem a másik szomszéd
-
lány is bűvölet. Holdas éjszakákon csillagként ragyog egemen, ott
sziporkázik az én igaz nagy szerelmem. Igen, mert én Máté Erzsit
is kimondhatatlanul szeretem. Így őrlődik lelkem, így szenvedek
kettőjük között gyermekkorom óta. Így vagyok én kiszolgáltatottja,
így önzetlen lovagja, és sokat szenvedett helóta szolgája a szebbik
nemnek. De holnap ennek az öntépő kettősségnek véget vetek.
-
Holnap bátorságot veszek, feltárom lelkemet, megvallom bűnömet.
Igen, de melyiknek. Attól félek, hogy bárkinek is vallanám meg, a
hőn vágyott, a hős szeretett végleg kitenné szűrömet, zúzmarás
télnek, hideg borzongató szélnek. Így történhetett meg, hogy én
a titoktartó hiú lélek lettem kisemmizett, és a két tőlem derekabb,
jobb, és szerencsésebb szomszéd fiú választotta őket feleségnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése