Bukott diák

2020. szeptember 3.

Verés terhe mellett Isten hitre neveltek. Ennek szellemében min-
den éjjel Mária fohásszal, a megváltó fiával, Krisztus imával alud-
tam el. Róla álmodtam. Álmomban az ő nyomában jártam. Sze-
rettem kegyes fénye mákonyában lenni, és, mint teljes jogú meg-
bízottja, csodákat tenni. Így lettem mellette gyógyító szolga, éh-
ség csillapító kenyérosztó, hittérítő ékes szóló, beszédes jövendő-
-------------------
mondó ... Tekintettel arra, hogy, mint beavatott próféta az ő sze-
mélyzetéhez tartoztam az ébredés után is példamutatónak kellett 
lennem. Igen, mert különben miképpen lettem volna figyelmére,
s az ő jó indulatára méltó. Az sorsom misztikája, hogy a bizalma
címén kapott posztom dacára, ritkán voltam hozzá jó. De úgy is
mondhatnám, hogy hitvány tanulónak bizonyultam. Bár vonzott
-------------------
értelme, s tudtam is dicső tanításait, csak hát nem mindig fogott
rajtam bölcs intelme. Én bizony sokat, és oktalan vétkeztem elle-
ne. Tehetetlen dühömben pocskondiáztam, szidtam őt, csúnyán
káromoltam. S bár százszor megbántam, gyóntam, áldoztam, de
nem, vagy alig javított a mérlegen. Hisz trágár szavaim, másnap
-------------------
újra kezdtem. Most, amikor magához int, néven nevez, megszólít
engem. Attól tartok, nem lesz elragadtatva tőlem. Nagyokat só-
hajt majd, rám legyint. Értéktelen, mihaszna lélek! Félek, hogy a
pokolban, az égnek börtönében fogok kikötni. És nem lesz alkal-
mam majd őt megkövetni, és az ő bölcs tanításait megköszönni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése