Lakodalom van a mi utcánkban

Eljött a nagy nap, és bizony sok telt el azóta, hogy először látta-
lak. Közös utat választottunk magunknak, de korántsem sem volt
közös, és ezután sem lesz mindig egy az akarat. De nem is lehet,
hisz én férfinak tudom magamat, te meg nőből vagy. Minden lélek
kivan téve szeretet éhségnek, fagynak, télnek. Ezer viharral dacol. 
------------------
Róla egyik sem szól, száját szorítja,  de rejtekének mégiscsak az a
titka, az szentül őrzött szándéka valahol, hogy egyazon út felé ara-
szol. Összejött miattunk ma mindkét részről a család, sok barát, ro-
kon, és mind választékosan öltözött. Ma boldogság költözött körénk,
------------------
eljött, leült ide közénk, és mind a mi közös tüzünknek örül. Különös
ez a nap. Ma esküt teszünk egymásnak, áldást ad ránk a pap. Mulat-
nak, isznak, vigadnak, most egy víg éjszaka szeretet sugárzik felénk,
és holnap, ha megvirrad, elköszönnek. Aztán vigyázzatok ám egyre-
------------------
másra! Persze, úgy lesz, jók leszünk, és hűek. Aztán ők is hazatérnek.
Miránk meg ránk köszön a közös élet, két bazi nagy bőrönd, s a hosz-
szú álmatlanság utáni fáradtság, ami majd úgyis ágyba dönt. És láng
vár ránk, és nász, csak a nagy tűz, csak a szeret, és egy szűk albérlet.