Mostanában gyakran megesik

Mostanában gyakran megesik, őszfejem olyanok tisztelik,
kiktől nem is várnám. Ennek okán rendre megelőznek az
utcán. Nem tudom mi ad rá okot, pedig azelőtt én emeltem
neki előre kalapot. Elbizonytalanít ez a hirtelen színváltás.
Hiszen a színpad ugyanaz, és ismerve magamat én sem
---------------------------------------------------
változtam sokat. A mai fiatalok, legtöbbször vakok, kik úgy
ülnek a buszon, mint a fáradt iszap, de tegnap ahogy meg-
láttak, hirtelen felálltak, hellyel kínáltak. Egy-egy ilyen dolog
hamar zavarba hoz. Pedig mostanában gyakran megesik,
az is, hogy a tavasz kínálja bájait. - Na de hölgyem, én már
---------------------------------------------------
régen völgyben lakom. - Ne utasítsa vissza ajánlatom, vála-
szolja sok önérzetesen. Mi ez? A sors iróniája, az időskor fin-
tora, rút átok talán, gúny netán, vagy az őszfejnek kijáró tisz-
telet? Keresem mi az ok! Mi lehet ez a szívet kitáró szeretet,
és miért csak most köszön rám sorra? Sokszor zavarba hoz,
---------------------------------------------------
hiszen testem-lelkem sajog, és csak a jó Isten a tudója, hogy
életem delén túl mennyi nyűggel bajlódok. Néha, úgy érzem
magam, mint az agyon koptatott országút, amin konok hetven
éve járok. Igen, már ilyen vén, és elhasznált vagyok! Nagy kár,
hogy a volt csapások mentén csak most integetnek a lányok!